Életrajz

Günszberg Bernát és Jakobovits Adél első gyermekeként született 1900. június 5.-én Budapesten. (Az apa 1902-ben kapott engedélyt arra, hogy családi nevüket Gáborra változtassák.)
A budapesti Szemere utcai elemi iskolától Gábor Dénes útja az V. kerületi magyar királyi Állami Főreál (Markó u.) Gimnáziumba vezetett.
Ez a gimnázium abban az időben Budapest legjobb iskolái közé tartozott. Itt tanult egykor Bánki Donát, majd a festő Szőnyi István és az író Karinthy Frigyes is. Itt volt gyakorló tanár a későbbi neves műegyetemi vegyész professzor Zemplén Géza is.
Gábor Dénes osztálytársa volt a golyóstollat feltaláló Bíró László József.
A gimnázium Matematikai és Természettudományi Körének ifjúsági elnöke 1918-ban a József Műegyetem Gépészmérnöki Karának hallgatója lett. Tanára volt Kürschák József, K. Jónás Ödön, Rejtő Sándor, Pfeifer Ignác, Szarvasy Imre.
1920-tól tanulmányait a berlin-charlottenburgi Technische Hochschule-n folytatja, ahol 1924-ben elektromérnöki diplomát, majd doktori fokozatot szerzett.
Első munkahelye a Siemens és Halske cég lett, ahol mint kutatómérnök a nagyfeszültségű távvezetékek tervezésével foglalkozott, majd érdeklődése fokozatosan az elektronoptika felé irányult.
1933-ban hazatért Budapestre és az Egyesült Izzó kutatója lett. Korábbi tudományos, de mondhatni emberi kapcsolata is elmélyült Polányi Mihállyal, Selényi Pállal, Bródy Imrével. Itt eredményes plazmalámpa kísérleteket végzett.
1934-ben már Angliában dolgozott Kutatási eredményeit a két kiadást megért „Az elektronmikroszkóp” című könyvében összegezte.
1947-1958 között a londoni Imperial College tanára, ahol elektronoptikát tanított.
1952-ben már kész elgondolása volt egy sima, lapos televíziós képcsőhöz – fekete és színes változatban.
Közben egy új problémakör foglalkoztatja: a holográfia: „a diffrakciós diagramot hologramnak nevezem, mert holos-t, vagyis mindent tartalmaz”. (1949)
Több kutatóval – Selényi, Greguss – folytatott levelezései, beszélgetései szerint e problémakört 1947-től rendszerezte.
1964-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat „a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért”.
Aktív szerepet vállalt a Római Klub célkitűzéseinek megvalósításáért.
Többször járt Magyarországon. „Találjuk föl a jövőt” gondolatának sok követője lett. Betegágya sem zárta el kapcsolatát a külvilággal. 1977-ben meglátogatta a New Yorkban alapított Holográfia Múzeumot, ahol ő volt a 1. számú tag. Életútja 1979. február 9-én fejeződött be.

Iskolái

A Szemere utcai elemi iskolát kitűnő tanulmányi eredménnyel végezte, s ezt követően került a Markó utcai magyar királyi Állami Főreál Gimnáziumba. Ez a gimnázium abban az időben Budapest legjobb iskolái közé tartozott. Itt tanult egykor Bánki Donát, a későbbi műegyetemi professzor, majd a festő, Szőnyi István, az író, Karinthy Frigyes.
Itt volt gyakorló tanár Zemplén Géza, akit a Nobel-díjas Emil Fischer ajánlott a Műegyetem tanárának.
A gimnázium Matematikai és Természettudományi Körének ifjúsági elnöke volt.

Tanárai a Műegyetemen

Gábor Dénes 1918 őszétől a Magyar (kir.) József Műegyetem hallgatója lett.
Tanára volt Kürschák József matematikus, aki 1914-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Rejtő Sándor professzor, aki az első gépészmérnöki oklevelet kapta a Műegyetemen.
K. Jónás Ödön, aki a Műegyetem első gépészmérnök rektora volt.
Gábor Dénes tanára volt még a műegyetemi évek alatt Pfeifer Ignác, aki 1922-től a Tungsram kutató laboratóriumának vezetője lett.
Berlin – Charlottenburgi Műegyetem
Gábor Dénes 1920-tól tanulmányait a Berlin – Charlottenburgi Technische Hochschule-n folytatja, ahol 1924-ben elektromérnöki diplomát, majd doktori fokozatot szerzett.
A fizika iránti érdeklődését mutatja, hogy egyetemi évei alatt a berlini tudományegyetemen Einstein szemináriumának hallgatója volt.

Munkahelyei

927-től 1932-ig a Siemens és Halske cég kutatólaboratóriumában dolgozott, s érdeklődése fokozatosan az elektronoptika felé irányult.
1933-ban hazatért Budapestre és az Egyesült Izzó kutatója lett. Korábbi tudományos, de ezen túlmutató emberi kapcsolata is elmélyült Polányi Mihállyal, Selényi Pállal, Bródy Imrével. Az Izzóban eredményes plazmalámpa kísérleteket végzett.
1934-ben már Angliában dolgozott. Kutatási eredményeit a két kiadást megért, „Az elektronmikroszkóp” című könyvében összegezte.
1947-1958 között a londoni Imperial College tanára, ahol elektronoptikát tanított.

Találmányai

Első találmányát mint „Gábor Dénes tanuló Budapesten” 1910. október 8.-án jelentette be: „Aeroplán-körhinta” néven. (Magy. Kir. Szabadalmi Hivatal: Szabadalmi Leírás 1911. évi november 14.-én)
Több szabadalma volt a fémgőz-ívlámpák, a katódsugárcső, valamint az elektronoptikai rendszerről. Élete legnagyobb felfedezéséről 1949. január 1-én az újévi üdvözlet mellett így ír Selényi Pálnak: „a diffrakciós diagramot 'hologram'-nak nevezem, mert 'holos'-t, vagyis mindent tartalmaz”. (Holographic Pictures (Holografikus képalkotás – szabadalmi szám: US 3.545.836).
„A holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért” 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.
Elismerések
Nobel-díj: 1971
„a holográfiai módszer feltalálásáért és továbbfejlesztéséért”
Magyar Tudományos Akadémia (tiszteleti tag) 1964. április 24.
Royal Society (rendes tag) 1956
National Academy of Sciences (USA) – (külső tag) 1973
Díszdoktora a következő egyetemeknek:

• Southampton (1970)
• Delft (1971)
• Surrey (1972)
• City (1972)
• London (1973)
• Columbia (1975)

Forrás: gabordenes.mtak.hu