Jól viselte a változásokat is. Mikor iskolabővítésre került sor, zokszó nélkül vállalta az új tantermek hangosítását is. Az ott telepített újabb generációt képviselő hangfalakkal is szívesen dolgozott együtt és azok is örömmel elfogadták zengésre felszólító utasításait.

Lelkesen és türelmesen, meg nem unva játszotta a ballagási dalokat évről évre. A szöveges bejelentéseket is hűen tolmácsolta az osztályok felé.

Az idő előrehaladtával azonban, koros processzorának lankadatlan és pontos frekvenciája ellenére, alkatrészei öregedését nem tudta leplezni előttünk. Az áramszüneteket egyre nehezebben viselte. Nyögve, akadozva vette fel újra a munkát. Kijelzője elvesztette kezdeti ragyogását. A digitek halványodtak, majd az utóbbi években teljesen ki is hunytak. Akik régről ismertük, értettük még mit üzen nekünk, döcögve, de ment a kommunikáció.

Az utolsó éveket már igen küzdelmesen viselte. Mind éreztük, hogy ez nem mehet sokáig.

Először egy-egy csengetést majd akár napokat is kihagyott. Végül beletörődött abba, hogy félre kell állnia, ebben a munkakörben ez a megengedhetetlen.

Átadta a stafétát az új kollégának, aki számos új képességgel bír, felkészült korunk és környezete kihívásaira. Ismeri a Internetet, tudja mi az, hogy távoli elérés és gondolkodás nélkül vált rövidített órák és normál csengetési rend között.

Nem retten meg az MP3-tól és folyékonyan beszél bluetooth-ul.

Az öregnek remélhetőleg boldog, dobozban eltöltött nyugdíjas évei lesznek.

Sohasem felejtünk!

A új eszközök beszerzését Önök, Szülők tették lehetővé.

A SZISZI BÁL bevételéből valamint a Szülők és Pedagógusok az Oktatásért Egyesület támogatásából valósítottuk meg a rendszer felújítását.

Köszönjük!